The Evil That Men Do

Semmi különös...

Ghost Love Score

Úgy éreztem meg volt a nagy áttörés...A győzelem!Ma meg teljesen ki vagyok...Úgy éreztem meg találtam végre a saját utamat, ami az elfogadással kezdődött...elfogadom magamat olyannak amilyen vagyok.És nem elzárkózni, hanem megnyílni szeretnék...Bármilyen fájdalmas is ez...Ha nem próbálkozok akkor nem fog történni semmi se...Viszont nem is egyszerű ez, nagy a nyomás munka helyen, itthon meg el van durranva az agyam...család is alkot...én meg csak úgy támogassam meg szokjak hozzá...jó pár éve fasírtba vagyok nővéremmel...most meg segítsem ki...hát persze...

Túl tettem magam Klaun...most próbál beszélgetni, de nem érdekel.Valahogy kiábrándultam az egészből...pedig a lelkem mélyén mindennél jobban őt akarom...Gyenge vagyok...De amióta...Próbálok talpra állni...Azóta nem hagyok a szívemnek annyi lehetőséget...fogcsikorgatva ha kell de nem foglalkozok vele.nincs értelme ennek a macska-egér harcnak...ha foglalkozok vele az a baj, ha nem akkor meg az.

Sajnos a piával már nem ez a helyzet...most...jutottam el arra pontra, hogy állj, hogy ne.De nagyon kemény hét ez...és a java még hátra van...De most részben ezért is van szar kedvem...nem lehet, hogy csak a péntek szombat esti ivászat legyen a hét fénypontja...az élet értelme...Kell lennie...AKAROM hogy legyen...más út...

A szorongás elmúlt...végre tudok aludni...Csak cselekedni nem tudok...bármit csinálok...még ha ezt is...mit keresek itt?miért ezt csinálom...istenem...Vmi történni fog...és nem pozitív...De azért próbálok tisztán látni...most vhogy könnyebben megy...nem is értem mi ez...Pedig olyan erős voltam 3-4 napig, öröm boldogság...nyoma sincs...csak az elhatározás maradt...ami az erőmet emészti...És most fogy rendesen...Nem nagyon szoktam segítséget kérni...de most valaki segítsen...Csak erőt kérek, meg türelmet... a munkához...családhoz...és hogy ne szóljak hozzá...Meg hogy ez a rohadt szomjúság végre elmúljon...Megteszek mindent...de most vhogy kevés...Mindig kevés...

Veled együtt minden

Szorongás...Egyszer fent, egyszer lent...Vagy nagyon mély...mint pár órával ezelőtt volt...Vagy nagyon magas mint amilyen az elmúlt 1...Annyira ki akarok törni...Annyira keresem a kiutat...Ebből a keserédes limbóból...Csak barátokat szeretnék...Meg boldogságot...Reggel kis híján elbőgtem magam...elkapott vmi...A józan ész próbálkozik...tartja magát...de kiégek...Megöl a magány...

Viszont van mikor meg olyan tip top vagyok hogy magamra se ismerek...és ehhez kivételesen nincs köze a piához...Ilyenkor 1 megfoghatatlan pozitív érzés van bennem...Kicsit olyan mint mikor elkap/elkapott a harag...Önbizalom 100%...és megy minden...Ilyenkor mindenen jár az agyam ami a kimozduláshoz köthető...És nem tudom ezt az állapotot előhozni...csak jön...De akkor nagyon :D

De ami fél 2kor rám jött...istenem...gombóc a torkomban...sírás közeli állapot...1dül vagyok...erre keltem fel...azóta meg nem birok vissza aludni...kösz...Valami rettenetes érzés...Aztán persze be indult az agyam...jöttek a sérelmek...
A meg nem értettség...hogy miért ez miért az...Miért nem keresel barátokat...Miért PONT OTT keresel barátokat...és ez nem a kocsmára való célzás volt...Mikor fogsz végre...
Persze a kocsma meg a piálás is a listán van :D...Megszokom lassan...Mondjuk sokat is beszélek róla...de főleg azt hogy milyen jó a hétvége...ilyenkor ki birok engedni...ami pár napig fel is dob...de pont ez a szerda-csütörtök a kritikus...De mit csináljak?

Ilyenkor viszont...mint most is...feldob harag pajti...mert miss & mr Coelho mindent jobban tud...mindig szarják a kurva idézeteket...mindig pofáznak hogy kéne élni...bölcsességek tárháza...és mind szaréletű...Én meg kiraktam 1ik kedvenc balladámat és már kapom az oltást hogy depressziós vagyok...De mikor ők szarják tele a fél facebookot...meg arról zeng minden hogy jaj de szar az élet...Persze most kérdezhetnéd hogy én mit csinálok?Írok, és próbálkozok.De ők nem próbálkoznak!
Csak nagy a pofájuk...Közbe se munka, se pénz, se végzettség...Igen nekem ezek fontosak...Mert az élet küzdelem...és aki 9 év alatt fejezi be a középsulit 1 2-es érettségivel...majd túrja a földet...Ne 1 ilyen oltson már le azért, mert gyárban/boltban dolgozok...és mikor elönti a szar az agyamat és nem állom meg...akkor én vagyok gechi...mert neki mennyire nehéz...mert nekem? :)
Hehe és most hogy ránéztem fb-re törlik a megosztásokat...Nem az fb az életem...de vagyok annyira igényes magamra hogy nem osztok meg mindenféle faszságot...Most hova fikázzam pl a nőket...amikor hát na :D...És ezzel basztak fel szombat este...Mert hogy minden nő kurva meg bla bla bla...Attól hogy kifogtam 1 olyat mint klau...Most nem fogok minden nőt szarrá oltani...

Haladni kell előre...nincs mese...Bárcsak tudnám uralni az érzéseimet..a tudat alattit...hogy tudjak aludni...mert most oké hogy ünnepnap van...de 1 melós napra ez úgy rányomja...Ha figyelmesen olvasod...még mindig emlegetem Klaut...érdeklődik...Miután megmondta hogy vége...megdöglött a kutyád...de megtarthatod :D...nem tudom mit hisz...persze én meg hülye vagyok...mert vágyom a társaságra...Mondjuk teljesen másképp tekintek már rá...Ha nem lenne a magány...De van...Szánalmas tudom...De annyi mindenben erős vagyok...tudok küzdeni...soha nem adom fel...Csak pont a magánéletben vagyok szerencsétlen fasz :D...Nah...nyugalom...lehet aludni...Pedig lassan jó reggelt lesz :D...ÉS igen itt az a pozitív érzés :D a megnyugvás...Mondjuk ez...végül is haladás...talán...van még...Remény...
:) Legyen szép napotok. (:

Az ördögre kacsintva

Nyugalom.Rég volt ilyen.Tényleg józanító volt a péntek.Rég éreztem annyira elveszve magam.Pár napig szar volt...Viszonylag...Néha elöntött a keserűség és a harag.Nem rá...Nincs igaza...Aranyos csaj Klau...De nem sikerült beérnie...Sokszor kritizálok én is embereket.De ez vissza is igaz...Csak én nem török meg...És nem fakadok sírva...Mert én erősebb voltam (: . Arról papol hogy az embereket a tettei határozzák meg, és nem a szavai.Jól hangzik...és a TE tetteid úgyan rólad mit mondanak el?Itt szakadt el nála a cérna...Lehet engem kóstolgatni...De vissza adom...El is bőgte magát...

De azóta nyugalom van...főleg hogy péntek este jó volt...majdnem becsajoztam :D. Adott akkora önbizalom löketett.Főleg hogy reggel vége volt mindennek...utána még rendőrség...Volt 1 kocsmai verekedés ahol vkit tarkón vágtak 1 bárszékkel és majdnem ott maradt a csóka...Nem emlékszek tisztán...sokat ittam...Így evidens volt hogy leiszom magam.Alapból húzós volt a meló-csaj kettős...Zoli is baszogatott hogy ugyan menjek már ki vele Angolba...Én meg röghöz vagyok kötve...Szal irány a Dokk...És ott van ő a barátnőivel...szülinap...be volt csiccsentve...és neki állt magyarázni, hogy már látott ere fele stb...Eleinte hmmm nem tartott sokra...talán ezek a megfelelő szavak...nem nézett le vagy vmi...Aztán pár szó váltás, és látta hogy nem vagyok hülye...és ez meglepte...Mondjuk amilyen felhozatal volt a kocsmában...kicsit kis kakas a szemétdombon érzésem volt...De a vége 1 jó beszélgetés...1 kis csók...és hmmm :D
Szal jó lett a vége, több nem lesz köztünk, részben hogy gyerek is van...én meg ehhez még fiatal vagyok...Meg nem vagyok erre még felkészülve.Csak inni szeretnék...kezd sok lenni...De engem csak a péntek vagy szombat esti pörgés éltet...Meg a kimozdulás...Csak ne a gyár...ne a család...ne Klau...Meglepő módon még próbálkozik...Nem értem...A végén visszakozik...Ő akarta...

Ez az 1. nem síros post...Elvagyok...Jól vagyok...Érzem változni fog...ezt írtam októberben...de akkor rossz előérzetem volt...és jött Klau...Most jó előérzetem van.1 nagyobb világba lépek.Végre...Nyugalom...Köszönöm. :)

It's Probably Me

Megvolt az utolsó nagy harc is, vége...Valamilyen szinten megnyugodtam...Dehogy...Elfogadtam...Mi mást tehetnék...Padlón vagyok...Meló is szívás volt a héten, de ez hogy végül kiderült minden...Hát nincs más mint előre...Rengeteget agyaltam a dolgokon és nem tudom mit csináljak...Feszültség...Ma még ráadásul mehetek rendőrségre is...fasz se tudja miért...Mondjuk köszönettel tartozom Klaunak...Józanító volt hogy így lett vége.Csak hogyan tovább...Megpróbálom ma nem szeszbe fojtani magam...De úgy meg végre tudnék aludni...Nem szabad hogy csönd legyen...akkor meg kattanok...Így is annyi...Már 1 hónapja hogy vergődök ezen...De sose voltam ennyire tisztába a dolgokkal...El kell engednem...Tovább kell lépni...Fel kell állni...Nincs erőm...De muszáj lesz...Nincs kiút..

Losing My Insanity

Kiadtam magamból a haragot tegnap...Sokat segített a pia...Csak zoli bánta...Megmondta hogy próbáljak lenyugodni...Nem sikerült...Valahogy erőt veszek...Többet mint kellene...Néha elkap a kín és a fájdalom...És szívem szerint elbőgném magam...Akkor...mint most is...Jobb...de csak pár percig tart csak utána megint ez a tompa érzés...és nem bírom magam elbőgni...

Próbáltam tisztázni magam pár embernél...rágörcsölök nagyon...De ez miatt is van bennem a harag...Mert nem értik mit akarok...hogy mi bajom van...Nehéz megfogalmazni...nem az...csak nem értik...
Például az elvárások...Elvárják hogy kulturáltan szórakozzak...értsd menjek olyan helyre ahova a többiek...öltözzek úgy mint a többiek...csináljam azt amit a többiek...Nekem nem azzal van a bajom hogy mit csinálnak a ''többiek''...Hanem hogy elvárják hogy én is azt csináljam...Persze erre mondja zoli hogy le kell szarni...le is szarom...csak mikor ezt olyan ember mondja pl család,barát, jobb ismerős...akkor azért csak bassza az agyam nem?Ki nem szarja le hogy mit mond 1 szopadék ribanc, akit Kecskeméten csak az nem dugott még meg aki akart...De amikor olyan csaj szól be akit...''kedvelek'' számít a véleménye...Az azért para...és ne jöjjön senki se hogy: Biztos félre ismerted...nem ismertem félre...Csak ilyenek az emberek...Ami ''más'' az csak rossz lehet...

A más gondolkodásom miatt nem jött össze vele se...Mert én mindig magyarázok...Mert ha beszélgetünk...és kérdezel, és van 1 álláspontom...azt nem fogom neked megváltoztatni...elfogadom...én annyi mindenki faszságát elfogadom :D mert nekem is van...csak ez vissza nem jön...De aki idézetekből, sorozatokból meg a kurva könyveiből épít várat magának...És onnan oltogat mindenkit...mert személyesen nem megy...az ne engem kritizáljon...főleg ha a kutya se akar vele elmenni sehová se :).És igen okoskodok, mert velem se sokan mennek el...De én ezt megoldom 1 magam...nekem nem kell kuncsorognom senkinél ha jön jön...ha nem akkor megyek 1magam...
És én elmentem volna vele...De neki macsó ember kell...aki küzd érte...aki látványosan vergődik érte...ő nem értékelte az érdeklődést...a törődést...Egészen addig amíg nem marad senkije se...akkor jó vagyok...És ez bosszant...

Persze az ő oldaláról, már persze amit ismer az ember, hiszen nem olvasok a gondolataiban...Érthető a dolog...és ez amit sose kérdőjeleztem meg...Ha nem jövök be neki akkor ennyi...sose lesz belőle semmi se...Csak akkor miért nem mondta/mondja ki nyíltan hogy ennyi?hogy utállak?Hogy hagyj békén?És igen én vagyok olyan hülye..hogy még MINDIG ezzel foglalkozom...de már nem annyit...De még is rásüti azért a napjaimra a dolgot...mondjuk a meló és az otthoni bajok mellett ez a legkevesebb...De így szombat este amikor 1dül marad az ember...Már azért nem rugok be mert tegnap sikerült :D...Mondjuk nagyon hívogat a dokk...

Nem tudom mi legyen...csak 1 szikra kéne hogy induljak...Meg szorongat az egyedüllét...De el is múlt...Mert megint felbaszom magam...mi a fasznak szórakozok ezzel is?Világ életemben 1dül oldottam meg mindent...senki se segít...főleg lelkizés terén...mi a faszomat várok?A megváltást...a boldogságot...őt...

In My Darkest Hour

Még a saját szabályaimat se tudom betartani...megszegem mindet...Egyedül azt tudtam megtartani, hogy nem érdekel mit ír, hogy keres, mi fáj neki, nem érdekel...És nem érti...Meg még én vagyok a fasz...Le se szarod a fejem egészen addig amíg...amíg...nem akarsz valamit...most meg pedál...kösz...nem...

Talpra tett a harag...de nem volt elég erős...nagyon sokszor érzem a hiányát...majd megőrjít néha...a pia meg a kényszer cselekvések, meg az időszakos kattanások mentenek meg hogy szét essek...neki állok és csinálok valamit...csak hogy ne kelljen gondolkodnom...

De végül 1 barát...1 a 2ből akiket annak nevezhetek...a másik eléggé eltűnt mostanában...meg nem is tudok vele mostanában beszélni...csak a munka munka munka...se játék, se csajok, se zene...se pia :D...beszippantotta a gyár...csak az érdekli kivel mi történik...jézus...De a másik...aki azért barátom mert 1 hülye fasz :D és mindig a vesémbe lát...vert fel ebből...Miatta vagyok 1 pár fokkal normálisabb...mondjuk amit hétvégén leműveltem az a szánalmas kapálózás...helyre is tett...de ő volt az aki támaszt nyújtott...ahol se a család...se a többi megoldás...se a haverok...az ég világon senki se foglalkozott velem...Csak ő...Legsötétebb órámban ő mentett meg...köszönöm Zoli...

Jövőbeli terveim...Nem tudom...próbálok többet kimozdulni...újra csajozni...még így sebzetten is...Valaki csak van kint...valaki...akinek én is jó vagyok...Mondjuk ez a félig meddig józanság...nyugtalanít...de meg kell próbálni...muszáj...

Unravel

Megvolt a hülyeség...meg az eredménye is...jól megbetegedtem...meg kilábaltam valamennyire a keserűségemből...Bármit mondtam neki csak rosszabb lett a helyzet...úgyhogy hagyom a dolgot...ez van...végül 1 nem várt ismerős mentett ki a szarból...a harag...
Nem értem miért kell minden szavamat kiforgatni...nem értem miért kell kritizálni minden döntésemet, mintha ő jobban tudná...nem értem miért kellett ezt csinálni velem...Pedig az egyetlen bűnöm az volt hogy foglalkoztam vele...mert ő érdekelt...nem az hogy pinája van...Nem hiszi el...Nem tudok mit csinálni.Nem tudok én már semmit se...
A harag meg a düh az ami végül talpra tett...nem csak ő miatta....a világ miatt.Nem sokat éltem át...de eleget ahhoz hogy tudjam mikor kell kiszállni...innentől kezdve 1dül folytatom rögös utamat...aki van/volt maradék ismerős, a sok haver...az a 2 barát...köszönöm szépen az elmúlt éveket...nekem ennyi volt...
Magamba fordulok úgy döntöttem...vége...ahol ismerősöm elérhetne azokat offolom, vagy törlöm, vagy mint facebook inaktív leszek, sose online, örök megfigyelő.Rájöttem hogy én állok a saját boldogságom útjába...de ha félre állok akkor meg az van mint ami most is...megsérülök...1 olyan világba lépek amit nem birok elviselni...mikor csak 1 embert szeretnél látni, de tudod hogy ennyi volt...amikor embereket szeretnél látni, de nincsenek sehol.Se 1 barát se 1 lofasz.Semmi.
A hétvégén annyi ember örült nekem:Ó de jó hogy megismersz, 1 csomó ''régi'' arc nem akar még köszönni se!de te igen!Miért mindig én vagyok az aki ''próbálkozik'' meg segít másoknak?Én ezt mindig önzetlenül teszem.De sose kapom vissza.
Vajon ha jó képű lennék, átvedlenék hétköznapiba, vagy lenne pénzem jobb lenne?Vagy ha mindenkinek nyalnám a seggét, próbálkoztam anno érdekbarátsággal, nem volt 1 oldalú a dolog, rendesen pedálozott ő is nálam, közös programok meg minden...rég vége...
A magányba fogok fordulni, viszem harag cimbit is, és próbálom tul élni a napokat...ebben a kibaszott pokolban...és most, hogy ezt az arcot felvettem, hirtelen jó páran kérdezgetik hogy mi van.Semmi miért is lenne :) Nincs már baj.Szép lassú halál.
Csak a vége láthatatlan üresség...És a magány...a fájdalom...A könnyek...El leszek velük...Elég...

Don't talk to strangers

Mikor voltam utoljára ennyire cinikus...elveszve...nem tudom...Megrémít az üresség...Amikor csak bambulok a semmibe...meg a megszokásba meg a munkába kapaszkodok...reflexből csinálok dolgokat...Aztán mindent megunok...nem nyugszok...csak zenét hallgatok...hazaérek, elvégzem amit kell...majd próbálok aludni de nem birok...senkit se érdekelek...persze minek is ezzel foglalkozni...évekig elvoltam...csak hát...az ember próbál kitörni...mikor szembesülsz hogy évekig vegetálsz...és hogy kell vki...de nem lehet...mert minden szar...mert közömbös...mert baja van...mert...kevés...és az ember menekül...bele a hülyeségbe...ma is leiszom magam...múltkor is jó volt...most is az lesz...ha nem...akkor is jo...ennél mi nem jobb?és ez a kötözködés...hogy nem mondja el mi bassza a csőrét...de persze baj ha nem válaszolok...meg érdeklődik...kész...
Nem lett jobb a meló se...csak magánélet annyira lenyom, hogy nincs erőm vele foglalkozni, kivéve a nagyobb faszságokat...azokat leszámítva kb reggel kezdek, este végzek...már csak csapongok...napról napra túlélni...Kiborít...de még viszonylag hat a józan ész...mindent mérlegelek...mit éri meg mit nem...rég voltam ennyire képben a világgal...és kb ez tart vissza a teljes kiégéstől...nem tudom megfogalmazni...vmi...azt súgja...hogy még 1 picit...ne add fel...jobb lesz...igyekezz...de nem látom a fényt...max a pohár alját fogom látni...az nem kötözködik...pedig nem kéne...nem is vagyok a legjobb passzba...nincs senkim se...és nem értem miért...siralmas...néha...néha bárcsak vége lenne...de csak a jók mennek el...és én senkinek se vagyok jó...elég...

Haunted

Ez a keserédes limbo...ha nem fosna pofán a sors rendszeresen...se lenne elviselhetőbb...de így...nem hiszem el hogy így év elején már fullba nyomja a kretént az élet :D...Komolyan, új munkatársak=Nyomorék mind.Az volt az elvárás hogy felvesznek lentre az üzembe 1 olyan embert aki jó fizikumú és ért a számítógéphez, meg van annyi esze hogy tudja kezelni a mérleget...Az hogy normális legyen, szerintem már sehol se követelmény...Nálunk...Erre fölvesznek 1 nőt 6 osztállyal, 3 gyerekkel, tartós munkanélküli 12 éve, nem volt még munkaviszonya, és persze buta mint a föld csóró és nem ért semmihez se...Tudnám részletezni, de minek...pup a hátunkra, és még mi vagyunk lebaszva hogy ő nem ért semmihez se...Meg negatívok vagyunk...Mert hogy én is úgy kerültem oda hogy előtte sose csináltam...Az lehet papa, de ha megmondják neked hogy nyomd meg ezt, majd ezt, sőt rá is van írva 1 kis táblára hogy mit kell, majd rakd óda a kurva zsákot és üss nyomd meg még1x az 1. gombot és kész, ezt nem tudja 3 hét alatt, mert nem tud olvasni se a szerencsétlen, végül is csak 20E mínuszt gyártót amiért én lettem lebaszva hogy a másik a szerencsétlent kellett pátyolgatnom...az se különb...mind1...
Magánélet is zátonyos...Most meg igyekszik, szia mizu?...anyád...ááá...1x leszar meg magyaráz, én persze bepukkadok...mert én nem fogadom el ezt hogy ő nő és ha gondol vmit akkor én most becsicskulok :D.én is fasz vagyok persze...mert gondoltam hogy 1 év után csak ki heverte az exét...és mindig hozzá méreget...meg az életét az enyémhez...neki milyen szar...közbe persze kedvelem :D és neki ez kevés, meg nem hiszi el hogy nem csak megfektetni akarom?Mert a templom szürke egerétől mi a kurva anyámat akarnék még? :D lyukas zoknit?Szal persze nem egyszerű, de én tényleg az ő értékei miatt akarok vele lenni.Persze jól is nézz ki, de én a személyiségét szeretem.A fekete humorát, azt hogy néha olyan esetlen hogy szívem szerint halálra ölelném...És neki ez kevés, de hogy mit akar azt nem tudom, mert hehe amikor túl kedves voltam hozzá akkor balek, amikor meg lekaptam meg túl rámenős...de ha nem szolok hozzá meg kerülöm, akkor én vagyok a fasz, mert én férfi vagyok és ne legyenek érzéseim...De vannak...Jó persze ő is látja a hibáim, egyet is értek vele...De 1dül a pia az amit én is érzek...le kéne állni...de nem birok...
És ez a gond...hogy nem birok már semmit se...szétfeszít a kín...próbálom elfoglalni magam hogy ne pörögjön az agyam és rengeteg órát megspórolok így...de éjszaka 1dül...meg reggel 1dül...Mindig egyedül...Nem is értem miért kezdeményeztem nála...mert hülye voltam...Mert ostoba voltam...Mert egyedül voltam...

Téren

Sehogysejó...Azt hiszed találsz valakit, aztán jön a szarólás...Hogy így felelj meg neki...elérhetetlen...Közbe mondja a saját hülyeségét...meg az álmokat...óóó kisanyám...én mennyit álmodok...rólad...De hát ez is süllyesztő lesz...Nembaj majd megint elölről mint a többit...Ezért nem csajozok soha se, 1 élet mire megint kiheverem...nehezen teszem túl magamat a dolgokon...Na mind1...álljunk fel...
Csakhát nehéz...főleg mikor jönnek majd a szánakozások, a kamu arcok...a kárörvendők :D...Ilyenkor jövök rá hogy gyűlölöm az embereket...De ez is beszarás mert pl tavaly is annyi melót adtam le és annyi pozitiv vissza jelzést...főnök csak repes, rengetegen örülnek hogy segítek, főlek rendelésekben, mert nem tudják melyik terméket rendeljék a vevőszolgálatnál.És mindenki őrül csak én nem.Vajon én állok a saját boldogságom útjában?Minden összejön, csak a csaj nem?Mióta iszok, a problémák nagy része is elmúlik...
Igen...Rászoktam a meló utáni sörökre, meg minden hétvége K.O.Lassan kecskémet és Szeged valamennyi kocsmája meg lesz...És ez szánalmas...hogy ez a kiutam a teljes összeroppanás elől...De mit csináljak?Mikor mindenhol a vissza utasítás van?Vagy túl puhány, vagy túl vad vagyok vkinek...Kivéve a kitaszítottaknak...az minden kocsmában van dögivel...ők nem nézik ki, mi vagy...Gyere testvér!Meséld el a bánatod...és nem kérnek semmit se...Ilyenkor kesergek...Nekem csak ez jutott?Olyan szerencsétlen fasz leszek mint apám?Itthon nem tudok dűlőre jutni...senkivel se...Se nővéremmel aki még mindig azt hiszi hogy ő a világ közepe...Se anyámékkal akik minden ötletemre ugornak...Közbe a saját életét se tudja rendbe rakni...Haverom mondja menjek fel Pestre, próbáljak melózni...Mivel lesz jobb?Persze meg kell mindent próbálni...Csak így bele a vakvilágba...Mondani mindent könnyű...Annyi mindenen átrágtam magam...minden sikerült...minden!...csak boldogságot...Barátokat...Szerelmet...Az élet nem...Néha csak ülök és bámulok magam elé...Nincs kiút...